Mint blogindító posztomban utaltam rá volt, a ceruzák számos előnnyel rendelkeznek a tollakkal szemben. Most a környezetvédelmi szempontokat tekintjük át.

Mielőtt valaki lefigymálná a kérdést csendben megjegyzem, hogy az Amerikai Egyesült Államokban 8-9 milliárd tollat és ceruzát gyártanak évente (tehát a kettőt együtt). Ez szép nagy rakás, és bár nyilván senki nem vállalja magára, hogy bizony az ő személyes felelőssége, hogy ekkora kupac hagyja el a gyártósorokat, de azért mindegyikünk zsebében, fiókjában és táskájában van valamilyen íróeszköz, tehát a felelősség közös.

Három szempontot vizsgálunk:

1. Miből készül az íróeszköz?
2. Mennyit tudunk írni egy eszközzel?
3. Mi lesz vele használat után?

A tollak műanyagból készülnek, ami kőolajszármazék. Nagyjából 3200 golyóstoll készíthető annyi olajból, amennyiből egy kicsi kocsi elmegy 100km-t, tehát ebből a szempontból a toll elég jó értéket hoz. A golyó, ami a tintát a papírra keni, általában valamilyen karbid. A tinta mindig magából a színezőanyagból és annak oldószeréből áll. Az oldószer lehet víz, alkohol vagy olaj, a színezőanyag pedig növényi, ásványi vagy kémiai eredetű. (Ezért fontos, hogy ha már tollat használunk, akkor vízbázisú tintával működő zselés tollat válasszunk, és ne eldobhatót, hanem olyant olyat, ami újratölthető. Személyes kedvencem a Pilot G-2, amit nálunk is minden jobb papírboltban lehet kapni, és a cserebetét beszerzése sem okoz gondot.)

A ceruzák külső héja hagyományosan két darab fából készül. Ezeket a fákat kifejezetten ilyen célra tartott erdőkben nevelgetik vagy 60 évig, aztán jön a Láncfűrészes Ember, aki minden természetvédő szemében a Sátán maga. DE! Ezekben az erdőkben ERDŐGAZDÁLKODÁS folyik, tehát a Láncfűrészes Ember után jön az Ültetőbrigád, és újabb 60 évig nyugton hagyják a területet. (A 250 éves Faber-Castell cégnek pl. saját erdői vannak.) A ceruzák bele grafit, amihez néha mesterséges anyagokat is adnak (sajnos).

Mindkét íróeszköz előállításához nagy hőmérséklet kell, ami növeli az üvegházhatású gázok kibocsájtását kibocsátását.

Használat közben és után válik el a szar a májtól. Míg egy átlagos HB ceruzával ugyanis 56km hosszú vonalat lehet húzni, addig egy profi golyóstoll legfeljebb 3-4km-re képes!!!* Ez annyit jelent, hogy egy ceruza élettartama több mint tizennyolcszorosa egy toll élettartamának, és ahogy egy haverom mondaná gettószlengben: na, ez a nem mindegy.

Elhasználódás után tovább nő a ceruza előnye, mert a tollban levő anyagok összetettsége miatt az újrafeldolgozó ipar egyenlőre egyelőre nem tud vele mit kezdeni. A ceruzából legalább a fa egészen biztosan nem jelent veszélyt a környezetre.

Végeredmény: akit érdekel a környezetvédelem ügye, az ceruzával írjon.

*: A számításban annyi csúsztatás van, hogy a HB az 56km-t valóban hozza, de csak akkor, ha nem hegyezzük. Hegyezés során a grafit mennyiségének jelentős része vész el. Ezért mondom azt, hogy nem kell állandóan hegyezgetni.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.