Ismert az a nézetem, amely szerint a hegyezőgépek feleslegesek és idegenek a ceruza egyszerű és lényegretörő szellemiségétől, ilyen módon használatuk csak ritkán, sok ceruza gyors egymásutáni kihegyezésénél lehet indokolt. Ennek ellenére teszteltem egy Faber-Castell gépet, mert szerettem volna látni, hogy az elmúlt 15 év alatt hova fejlődtek ezek a készülékek.

A budapesti Mammut II-ben levő Pyrex külön kérésemre szerzett be egyet az állandóan raktáron levő ICO gépek mellé. Az ára 12.346.-HUF volt., és ezért az árért ezt rejti a csomag:

fb hegyezőgép.jpg

Amihez mindenkinek szoktatnia kell magát, hogy a forgácsgyűjtőn a jó hírek mellett (amelyek szerint ez egy Faber-Castell gép, kerek, nyolcszögletű és háromszögletű ceruzákat is tud hegyezni) ott van a "Made in China" felirat is, ami nem szükségszerűen jelent rosszat, bár tény, hogy bizonyos feszültségeket kezd felhalmozni a tesztelőben.

A készülék 21. századi, ami azt jeleni, hogy sok benne a műanyag és kevés a fém. Ez nem jelentene gondot, csak sajnos a low budget műanyag az, amit használtak. Az általános kidolgozás minősége alig valamivel jobb, mint a felébe, vagy kevesebb mint a felébe kerülő ICO gépeknél. A hegyezőgépek mechanikája nem ördögien bonyolult technika: a kurblihoz kötött, henger alakú körkés megfelelő szögben elforog a ceruza körül, így legyalulja a felesleget. A F-B gép kurbliján találunk egy piros csavart, amivel a hengerkés és a ceruza szögét állíthatjuk, így meghatározva a hegyezési szöget. A hegyező látszólag óriási előnye, hogy a megfelelő hegy elérése után a készülék mechanikusan leszabályoz, és nem engedi tovább gyalulni a ceruzát. Ezzel védik ki, hogy a hülye gyerek az egész ceruzáját lefarigcsálja. A géphez tartozik még a forgácsgyűjtő, az asztali rögzítő és a használati utasítás. Ez utóbbit nem sikerült szinkronba hozni a géppel, mert egy olyan belső szerkezetet ábrázol, amivel ez a gép egyszerűen nem rendelkezik. Kevésbé rutinos vásárlók ezért órákat tűnődhetnek a használati utasítással az egyik, a hegyezővel a másik kezükben, és nem fogják érteni, miért nem tudják a kettőt közös nevezőre hozni. A gondok a 6. pontnál fognak jelentkezni. Itt írják körül azt a folyamatot, amit a forgókés cseréjéről szól. Ennek első lépése, hogy a régi kést el kell távolítani, és ez az az momentum, ami a használati utasítás alapján nem fog menni, mert az ott bemutatott szerkezet egyszerűen nem egyezik a gép szerkezetével. Ennyi a probléma.

De jön még ennél nagyobb baj is. A hegyezőgép ugyanis nem hegyez, és azt hiszem, ez több mint baj. Ez hiba. A hegyezési szög állító csavarját a két végpont között végigállítgatva nem találtam olyan beállítást, hogy a hegyező a ceruzámnak normális hegyet adott volna. A mechanika előbb szabályzott le, mint hogy a hegy elkészült volna. Nem tudtam olyan hegyet elérni, mint amilyet bármelyik 200-300.-HUF összegbe kerülő kézi hegyezőmmel.

Lássuk a fotót:

P1010013.JPG

Felülről lefele haladva:

  1. Egy átlagos kézi hegyezővel, különösebb odafigyelés nélkül kihegyezett ceruza, kb. 0.6mm-es heggyel, írásra készen.
  2. Az F-B géppel, zárt szögállással kihegyezett ceruza. Bár a képen nem látszik, de a hegy síkban végződik, ilyen módon az írásra alkalmatlan. A hegy végpontját egyszerűen nem dolgozta meg a gép.
  3. Az F-B géppel, nyitott szögállással hegyezett ceruza. Azt hiszem ehhez nem is kell semmit hozzáfűznöm.

Ismétlem: ezt a teljesítményt egy 12 ezer forint feletti áru gép hozta.

Vélemény

A 18 09 63 cikkszámú Faber-Castell hegyezőgép céljára funkcionálisan alkalmatlan, teljesen rosszul megtervezett, hasznavehetetlen gép. Ez a készülék egy kalap szar. Visszavittem a Pyrexnek a félresikerült ceruzákkal együtt, és azonnal visszakaptam a vételárat.
Aki ilyen géppel találkozik, kerülje el messzire.

Így készül a radír

Címkék: radír

2012.10.26. 11:07

Így készül az egyszerű hegyező

Címkék: hegyező

2012.10.26. 11:04

Ha meghal a ceruza...

Címkék: ceruza

2012.10.25. 19:33

16_design-is-dead-03_1351186387.jpg_800x550

Amikor új ceruzát veszek elő, mindig kissé idegen.

Még akkor is idegen, ha korábban már használtam a típust. A gyári hegyezés sosem megfelelő, így elsőként feljavítom a hegyet, majd megnézem, hogy a hegyező nem tördeli-e a grafitot. 

Aztán elkezdek vele írni... és indul a barátság. Igazából akkor érzem igazából  magaménak az új ceruzát, ha már legalább két-három hegyezésre szükség volt. Amikor már elkezd egy picit rövidülni. Amikor már sok betű van mögöttünk. Ha ebben az állapotában veszítem el a ceruzát, akkor bizony nagyon szomorú vagyok. Másnap egy vadidegennel kell kezdenem a napot...

Aztán múlik az idő, fogy a ceruza.

Végül eljön a pillanat, amikor hegyezni még lehet, de felül nem tudom megtámasztani, így bizonytalanná válik a fogás. Nem lehet vele többet írni.. De ez még csak a nyugdíj, nem a halál. Ha van rajta radír és keveset használtam, akkor radírként folytatja az életét. Mígnem az is elfogy.

Ekkor hal meg a ceruza.

Ilyenkor visszagondolok az együtt töltött, általában nem túl hosszú időre és azokra a pillanatokra, amikor kezembe fogtam. És megint kissé elszomorodok bár azért ven ebben némi öröm is: ha meghal egy ceruza, van okom rá, hogy újat vegyek a kezembe.

R.I.P.

Nem kell ceruza!

Arra gondoltam, hogy ha már ennyi ceruzát használok, akkor megírom a tapasztalataimat. Bizony, nagy tévedés azt hinni, hogy a ceruzákat csak a színük különböztetik meg egymástól. Érezhetőek a különbségek, különösen akkor, ha a felhasználó íróasztalán egyidejűleg 30-50 féle ceruza van, és van lehetősége azokat egymás után kipróbálni.

kevert hb.jpg

A ceruzák tesztelésével az a baj, hogy nem lehet objektív módon, számszerűsítve mérni. Hogyan lehet az olvasó számára  érzékelhetővé tenni, hogy mi a különbség egy STABILO Exam Grade és egy KOH-I-NOOR HARDMUTH 1500 között? Nem könnyű feladat.

Nincsenek elfogadott mérőszámok, még a keménységi besorolás sem számít nemzetközi szabványnak. Ami egyik gyártónál HB, a másiknál nem biztos, hogy ugyanaz. A gyártóknak nyilván vannak műszeres mérési lehetőségeik, de nem nekem nincsenek.

Másik gondot az okozza, hogy a ceruzák között nincsen olyan mélyreható különbség, ami azonnal szemet szúrna egy újdonsült ceruzafelhasználónak. Végül is mindegyik ceruzával lehet írni, előbb-utóbb ki lehet hegyezni és a grafit természetéből adódóan ki is lehet radírozni.

Ezért a tesztelésnél az objektív szempontokat háttérbe szorítják majd a szubjektív, leíró jellegű kifejezések. Nem írok majd garfitok kémiai összetételéről, és nem csak nem azért, mert nem vagyok kémikus, hanem azért, mert a felhasználó szempontjából ezek értelmezhetetlen információk.

Néhány szempont, ami befolyásolhatja ceruzaválasztásunkat:

Hegy tartóssága: milyen gyakran kell hegyezni?

Hegyezhetőség: mennyire kompatibilis az általánosan elterjedt hegyezőkkel, mennyit kell feleslegesen lefaragnunk, hogy jó hegyet kapjunk?

Írás simasága: ezt elvileg a ceruzák keménysége dönti el, mert minél puhább a ceruza, annál simábban ír. A gyakorlat viszont azt mutatja, hogy még az azonos keménységű ceruzák között is lehet jelentős eltéréseket tapasztalni. Egyik legjellemzőmm jelenség, a ceruza "akadása", ami nem azt jelenti, hogy a ceruza odaragad a papírhoz, hanem azt, hogy a vonal indításakor kisebb vagy nagyobb erő szükséges. Azonos keménységen belül az a jó ceruza, ami kevésbé "akad".

Kenődés: szintén a keménységgel mutat szoros összefüggést, mégis vannak ceruzák, amelyek kemények, simán csúsznak a papíron, mégsem kenődnek. Az igazi grafitgyártás ott kezdődik, ahol a hegy tartóssága, a keménység, a hegyezhetőség és az írás simasága között megfelelő összhangot tudnak teremteni. Kevés gyártónak sikerül, de azért van ilyen.

Radír minősége: értelemszerűen csak azoknál a modelleknél, amin van gyári radír. A ceruzára radírt szerelni nem kötelező, de joggal várjuk el azt, hogy ha már ráteszik, akkor az működjön is jól. Sajnos, nem mindig ez a helyzet.

Fogás: sikerült-e jól fogható formát vagy felületet kialakítani?

Megjelenés: ha munkára használjuk a ceruzát, nem mindegy, hogyan néz ki. Vannak ceruzák, amik egyszerűen szépek.

Vételár: erre nem mindig térek ki, mert a világ legjobb ceruzáit is meg lehet kapni 200.-HUF, sőt, 100-HUF alatt. Bár a relatív árkülönbség a feni két ár között óriási, az abszolút összeg még a mai vészterhes időkben sem brutális. Viszont vennek egyértelműen túlárazott ceruzák.

Ezeken kívül majd említést teszek minden olyan jó vagy rossz tapasztalatról, ami használat közben merült fel.

 

Egy kis történelem

Címkék: ceruza

2012.10.22. 15:09

A ceruza történelme

Igen az "írón" kifejezést hosszú í-vel írjuk helyesen, mert az "író ón" kifejezésből rövidítjük. Amit most szeretnék külön is bemutatni, az a postai írón, amit a postások nem tudom, hogy mire használnak.

Továbbra sem szeretnék színes ceruzákról írni, de ez az eszköz nagyon jól mutatja be a ceruza egyszerűségében rejlő zsenialitást, amit sajnos mostanában nem sokan ismernek fel. (Nagy szerencse, hogy itt vagyok én, aki osztja az észt.)

Az ezköz  eszköz lényege, hogy a ceruzába félig piros, félig kék belet raktak, de ezt mindenki látja. Az egyszerűség zsenialitása pedig abban van, ha megtekintünk egy két színnel dolgozó golyóstollat: egy viszonylag bonyolult kapcsolómechanizmus váltogatja a két betétet.

Ezzel szemben a postaíron réges-régen teszi a dolgát, üzembiztosan és rendíthetetlenül. Én szerződések javítására használom.faber-castell-postairon-piros-kek-vekony.jpg

Mint korábbi posztomban megemlékeztem róla, a Faber-Castell olyan cég, akinek saját erdőségei vannak, biztosítva így a ceruzák alapanyagául szolgáló fenntartható erdőgazdálkodás alapjait.

Azoknak sincsen okuk szomorúságra, akiknek nincsen saját erdőjük. Ha a cégvezetés jó szándéka megvan, akkor a megoldás sincsen messze. A Forest Stewardship Council (FSC) egyik fő célja pont olyan igazolások kiadása, amelyek biztosítják a vásárlót arról, hogy a termékhez használt faanyag a fenntarthatóság jegyében került kitermelésre.

Az FSC-vel elsőként a Stabilo kötött ilyen jellegű megállapodást, és jelenleg is elérhető a kínálatban a stílszerűen zöld színű, nagyon környezetbarát modelljük, a GREENgraph. Nekem radír nélküli változat van, de hogy a radíros is létezik, azt ez a kép bizonyítja:

greengraph.png

Wiki

süti beállítások módosítása